A jerikó rózsája az egyik legizgalmasabb életmóddal rendelkező növény.

A Jerikó Rózsája kiszáradás-toleráns növény. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy hosszú hónapokig minden gondoskodás nélkül álljon a polcodon.
Az idő nagy részében teljesen szárazon, fény nélkül tartható, azonban időről időre képes a látványos, gyors újjáéledésre.
A hosszú pihenési fázisok miatt élettartama extrém hosszú. Sok esetben a családok generációról generációra örökítenek egy-egy növényt!
Az ókorban a feltámadást és az örök életet jelképezte . Keleten szent növényként tisztelik. A házba békét, erőt és jólétet hoz.
Rendszertanilag a harasztok közé tartozó, virágtalan hajtásos növény (korpafű-félék).

Ez azt jelenti, hogy a jerikói rózsa virágot nem hoz, termése, magja nincs. Spórával szaporodik, melyek spóratartó tokokban fejlődnek – ezek a csipkeharasztok esetében rendszerint az apró levélkék tövében találhatóak.
Kis-közepes (5-20 cm átmérőjű), kerekded alakú, tányéros felépítésű növény. Hajtásain apró, pikkely-szerű levelek találhatóak. Kiszáradva a levélrózsa viszonylag szabályos, barna színű, könnyű „labdává” gömbölyödik össze.
Feléledő hajtásai zöld, vagy barna színűek – színük egyedtől függő, de a fény mennyisége is befolyásolhatja.
Kezelése egyszerű, kevés odafigyelést igényel.

Egyetlen dolgot tilos tenned: Túl sokáig vízben tartani.

• Kaviccsal töltött edényt töltsünk fel vízzel, ebbe helyezzük a növényt;
• Ne merítsd el teljesen, lehetőség szerint a gyökérrészt lepje a víz.
• Nagyjából 48 óra alatt teljesen kinyílik a levélrózsa
• Naponta cseréld a vizet.

A vizes időszak ne tartson tovább 1 hétnél, a legjobb azonban, ha 4-5 napig áztatod a növényed.
Ha túl sokáig marad vízben, könnyen rothadni kezd, és elpusztul!
Kifejezetten fényigényes, tehát ebben az időszakban tedd minél világosabb helyre, csak a tűző napot kerüld!
Egyes források szerint a növény talajba helyezhető, amibe begyökeresedik. A talajt ekkor folyamatosan nedvesen kell tartani.
Minden jerikói rózsa külseje egyedi, és megismételhetetlen!